Egy ismeretlen katona gazból felemelt keresztjével kezdődött – VIII. Mészáros Géza emlékséta
Egy ismeretlen katona gazból felemelt keresztjével kezdődött. A megemlékezés ezzel a beszédes jelmondattal került meghirdetésre a közösségi médiában. A kereszt helyreállítása után, az első megemlékezés szervezésére 2018-ban került sor az Ultras Csapod jóvoltából, 19 fő részvételével. Az idei évben, a Mészáros Géza repülőhadnagy tiszteletére szervezett emléksétára már 130 fő érkezett, hogy lerója tiszteletét, a Csapodon hősi halált halt pilóta emléke előtt.
Ez azt jelenti, hogy a résztvevők számát illetően, ismételten sikerült túlszárnyalni az elmúlt évet. Csakúgy, mint a tavalyi évben, ezúttal is érkeztek olyan bajtársak, akik nem restelltek több száz kilométert utazni az eseményen való részvétel érdekében.
Ragyogó napsütés és kellemes kora tavaszias idő fogadta a Csapodra érkezőket. Az emlékséta az idei évben, már egy kistestvért is kapott maga mellé a Maderspach Kommandó jóvoltából. Ők honismereti túrák szervezésével foglalkoznak és az emléksétáknak már az első alkalomtól résztvevői. 13 km megtétele után érkeztek meg Csapodra. A gyülekező jó hangulatban zajlott, ahol minden korosztály képviseltette magát.
A menet elején egy hagyományőrző bajtársunk haladt magyar királyi honvéd egyenruhában. Őt két zászlótartó követte, akiknek köszönhetően a szél büszkén lengette a magyar zászlót és Mozgalmunk lobogóját.
Az oda és vissza 6 km-es távolság egy kellemes tavaszi séta érzetét keltette. Némi kellemetlenséget, talán csak a vaddisznók által okozott túrások okozhattak, már az erdei úton haladva. A menet valamivel több, mint 100 fő részvételével érkezett meg a repülőhadnagy emlékkeresztjéhez, ahol már vártak ránk azok a megemlékezők, akik az autós szállítási lehetőséget választva érkeztek az eseményre.
A megemlékezés, a Himnusz közös eléneklésével kezdődött. Ezután Szukhentrunk Imre kapott szót, aki a repülőhadnagy emlékkeresztjének történetéről mesélt a jelenlevőknek.
Hatodik alkalommal köszönthettük köreinkben a repülőhadnagy rokonságát. A korábbi években felszólalt már a rendezvényen, hős nagybátyjuk kapcsán, Mészáros Géza Munkácsy Mihály-díjas festőművész és testvére, Mészáros Ágnes is. De Dr. Hornyánszky Ádám is megosztotta már gondolatait a megemlékezőkkel. Ezúttal Mészáros Ágnes volt az, aki tolmácsolta Mészáros Géza szavait és a festőművész által írt levelet olvasta fel a megjelenteknek. Az évek során szoros kötelék alakult ki a szervezők és a rokonság között, ennek volt egy kiváló bizonyítéka ez a levél. Emellett egy szívélyes köszönetnyilvánítás is elhangzott, minden megemlékező részére.
Ezután Kovacsics Norbert következett, aki Mészáros Géza repülőhadnagy történetét mesélte el. Emellett a katonai ejtőernyőzés kezdeti nehézségeiről, a magyar ejtőernyő születéséről és Vitéz Bertalan Árpád haditetteiről, példátlan mentalitásáról is sokat megtudhattak a jelenlevők.
Ezt követően Csapod kántora ajánlott fel egy imádságot a repülőhadnagy lelki üdvéért és a magyar nemzet minden hősi halottjáért.
Végül a koszorúzási szertartás következett. Előbb a repülőhadnagy rokonai, majd a következő sorrendben az Ultras Csapod, Légió Hungária, Betyársereg, Csapod-barátok Egyesülete, Kárpát-Medencei Vitézi Rend és végül az Arrabona Skins tagjai helyezték el az emlékezés koszorúit.
A megemlékezés utolsó akkordjaira Szukhentrunk Imre jóvoltából került sor, aki egy Fürst pless vadászkürttel adta elő az Auf Wiedersehent.
A megemlékezést követően egy bajtársi estre került sor, ahol a megemlékezők részére az RPG zenakar adott egy akusztikus koncertet. Mind a résztvevő közönség, mind pedig a zenekar tagjai kiválóan érezték magukat. Csakúgy, mint tavaly, az idei évben is felcsendült a repülőbázis induló, melyet Mészáros Géza repülőhadnagy tiszteletére és a rokonságnak címezve játszott el a zenekar.
Az este folyamán megtekinthető volt még egy kisebb helytörténeti kiállítás, illetve a repülőhadnagyhoz és keresztjéhez kapcsolódó tárgyi emlékek is láthatóak voltak. Azonban akadt még látnivaló, hiszen egy második világháborús kiállítást is szemügyre vehettek az érdeklődők. Ezen felül az emléklapok is itt kerültek kiosztásra. Az este éjszakába nyúlóan folytatódott, a megszokott bajtársias hangulatban.
A szervezők remélik, hogy senki nem bánta meg, hogy útra kelt Csapodra és üzenik, hogy emlékséta jövőre is lesz, hiszen a mi közegünk nem felejti el a hőseit!
Csillag László az Egri naplóba írt cikkében a következőképpen búcsúzott a repülőhadnagytól. Zárásként ezeket a sorokat szeretném ajánlani én is a beszámoló olvasóinak.
„Élete és elmúlása példává válik és útmutatássá, az ifjú nemzedéknek. A nagy magyar hősi temetőben pedig egy csillaggal több világít a földön maradottaknak. A gépek egyre keringtek, a motorok egyre zúgtak és mi levett kalappal és tisztelegve álltunk előtted, néztünk föl rád és köszöntünk: Mészáros Géza repülőhadnagy úr, jó repülést az ég felé!”
Légió Hungária
