Egy éjszaka a fagyban - A doni hősök szellemét idéztük meg

Viharsarki bajtársainkat a -6 ℃ sem riasztotta el attól, hogy extrém módon tisztelegjenek a Don-kanyar hősei előtt: Egy januári éjszakát töltöttek a szabadban. Minimális élelmet vittek csak magukkal, a tüzet pedig felváltva őrizték.

 

Lentebb beszámolójukat olvashatjátok, melyet első ízben a Viharsarki Ellenállás Facebook oldal közölt le.

Az elmúlt hétvégén sikeresen megrendeztük a második Don-kanyar emléktúránkat. Tavaly kint töltöttünk egy éjszakát a Doboz melletti Sámson-várnál. Idén ismét oda mentünk, ezzel hagyományt teremtve. Az elmúlt évben esős táj fogadott, idén hóesésben volt szerencsénk túrázni.

 

Ezen a vasárnapon ismét kiléptünk a komfortzónából. A szombati hóesés miatt most a táj egy kicsit kopárnak és kietlennek tűnt. A Széchenyi-Wenckheim kastélyromot elhagyva úgy tűnt mintha ember nem járta vadonba meneteltünk volna, hiszen a hó mindent ellepett.
 

A túra során felidéztük a harci eseményeket és így mindenki átérezhette milyen is menetelni a hó fútta tájakon. Okulva a tavalyi tapasztalatokból, idén korábban indultunk így még fényes nappal a rönkvárhoz értünk. A fa felaprítása után megállapodtunk az őrség sorrendjébe és nekiláttunk a vacsorának. A tavalyi gyakorlattal ellentétben most senki sem hozhatott ételt magával. Mindenkinek ugyanazt kellet ennie. Egy jelölés nélküli konzervet adtunk közre így egy kicsit bizalmatlanul álltak a többiek az étel elé, de úgy gondoltuk, hogy bizony ott se volt helye a finnyáskodásnak. Az ember azt eszi ami kap.
 

A kiadós meleg vacsora után még halkan folyt a beszélgetés, de lassan a csapat nyugovóra tért. Az őrség két óránként váltotta egymást. A tűzre figyelni kellet, hiszen az éjszakára - 6 fokot jeleztek.

Reggel összepakoltunk magunk után és rendet raktunk. A hazafele út egy kicsit halkabban telt, de ez érthető egy ilyen éjszaka után. Egy kicsit átfagyva, fáradtan, de hazajutottunk.
 

Jövőre ismét ott a helyünk. Csatasorba!

Légió Hungária